Impulzusok egy jövőbeli európai politikai napirendhez

1. Az integrációs tervezetre nézve káros lehet egy olyan európai identitás érvényre juttatása, melynek az európai állampolgárok életére hatással lévő empirikus bizonyítékával nem rendelkezünk. Az európai identitás lehetőségéről szóló értekezésnek a szuverenitási viták keretein belül, illetve a szuverenitás kérdéskörével összefüggésében kell helyet kapnia.
   
   
2. Az Európai Unió létjogosultságát újra kell tárgyalni. A térnek, a szuverenitásnak, és az identitásnak, mint igazodási pontoknak központi helyet kell biztosítani a politikai és a társadalmi diskurzusban. A (piaci) integritás funkcionális megközelítéséhez való visszahúzódás, mely feltehetően képes előmozdítani az elfogadást, talán kívánatosnak tűnhet a növekvő euroszkepticizmus tükrében, de végső soron elidegeníti az unió állampolgárait az integrációs projekttől. Ahelyett, hogy a legitimitás kérdéskörét egy szükségszerű apolitikus szinten tartanánk, fontos egy folytonos és ugyanakkor elkötelezett vita megteremtése az európai szféra validitásáról (térről), a kapacitásáról (szuverenitásról) és az értékeiről (vagyis magáról az identitásról).
   
   
3. Az európai politikáról szóló diskurzusnak különösen a szuverenitás kérdéskörére kell fókuszálnia, mely az integrációs folyamat összetartó kapcsa, vagy ha úgy tetszik horgonya. Az európai szuverenitás első sorban egy külsődleges, reálpolitikai függetlenségre utal szemben más geopolitikai szereplőkkel és nem pedig az Európai Unió befelé forduló kompetenciájára, vagyis a tagországok közötti kapcsolatokra. Az EU szuverenitásának puszta bizonygatása helyett a tudósoknak és politikusoknak precízen ki kellene dolgozniuk, hogy mit értenek az Európai Unió “stratégiai szuverenitása” alatt: hogy ez miben más a csupán stratégiai autonómiától, milyen készségekre van szüksége az Uniónak a stratégiai szuverenitás elérése érdekében és végül, de nem utolsó sorban, hogy ez vajon magával vonja-e a belső kapcsolatok felépítésének megváltozását.
   
   
4. Európa jelenleg egy identitásválságon megy keresztül, mert azok a hagyományos narratívák, melyek összetartották már egyértelműen nem (vagy nem sokáig) fenntarthatóak. Ugyanakkor ezek a narratívák rendkívül fontosak az európai polgárok mindennapi élete szempontjából. Annak érdekében, hogy az európai integritási projekt progresszív erózióját megállítsuk, új közös értelmezésekre van szükség, melyek - a sokféleség és pluralitás ellenére - meggyőző azonosulási lehetőségeket kínálnak Európával és annak értékeivel. Ez lehetővé teszi az integritás új dinamikáját, illetve a szuverenitással kapcsolatos új vitákat.
   
   
5. A tér kérdése lényeges az európai politikai nyilvánosság szférájának keletkezése szempontjából. A térnek azonban nem egy földrajzi elhatárolásra kell vonatkoznia Európa és nem Európa között, hanem a közös európai értékek és normák elképzelt terének pozitív meghatározásaként kell működnie. Ilyen meghatározási kísérletek kétségkívül gyümölcsöző vitákat indítanának el (a viták itt A. Weiner meghatározása alapján értendők). Ezek első pillantásra talán kockázatosnak tűnhetek, de ugyanakkor épp oly nélkülözhetetlenek az európai politikai nyilvánosság létrejöttéhez, mint amennyire a gazdasági integrációból a politikai integrációba való átszivárgáshoz, mely oly gyakran áhított, de meg még nem valósult.

_______

Translated by Lelle Szabó. She studies criminology at the Eötvös Loránd University in Budapest and is currently doing an ERASMUS stay at the University of Hamburg.